Az aktív, egészséges öregedés biológiai hátterének megértése kulcsfontosságú az öregedő társadalmak problémáinak kezeléséhez. Az állatokon végzett kutatások jelentősen felgyorsíthatják ezt a folyamatot. A Szenior Családi Kutya Programunk célja a kutyák kognitív öregedésének vizsgálata viselkedési, idegtudományi és genetikai vizsgálati módszerekkel. Az elmúlt években több hasonlóságot találtunk a kutyák és emberek között az életkorral összefüggő változásokban. Az előadásban foglalkozom például azzal, hogy hogyan változik a személyiség az öregedés során, miért fordulhat elő „szelektív süketség” az idős kutyáknál, hogyan függ össze a memória a mikrobiommal, mi jellemző a matuzsálem kutyák genetikájára és azzal, hogy az „időskori elbutulás” milyen agyi változásokkal jár. A kutyaöregedés kutatása nem csak az öregedés biológiai hátterének megértésében segít, de egyúttal előmozdíthatja a kutyák jólétét, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a kutyák mennyire fontosak a gazdák számára érzelmi szempontból. Az előadás végén néhány gondolatot új kutatási programunkról is megosztok. Ebben azt vizsgáljuk, hogy miért fordulnak egyre többen a kutyákhoz „feltétel nélküli szeretetért”, miközben a magány érzése egyre elterjedtebbé válik.

Befolyásos elméletek szerint az ember egykor 5000 generáció alatt vált beszédhasználó fajjá. A mai ember agyát a beszédre való különleges érzékenység jellemzi. A kutyák is 5000 generáció óta élnek a beszélő ember közelében, háziasításuknak fontos eleme volt a velünk való együttműködésre történő szelekció. Vajon a kutyák agyában is kialakult a beszédre, az emberi hangra, vagy általában az emberre való különleges érzékenység? Kutatócsoportommal erre keressük a választ. Előadásomban bemutatom a legújabb kognitív idegtudományi (EEG és fMRI) eredményeinket.

Az alvás mindennapos tapasztalatunk és alapvető szükségletünk, pontos funckióit azonban még mindig csak találgatjuk. Az előadás bemutatja az alvás élettani hátterét, feltételezett céljait és néhány egyre gyakoribb alvászavar okait és lehetséges kezelési módjait.

Ma már aligha van olyan kutyás, aki ne hallotta volna a Csányi Vilmostól származó gondolatot: „A kutyák szőrös gyerekek”. Mit is jelent ez? Ha lehetnek gyerekek, lesznek kamaszok is? Mi történik egy kamasz kutya agyában, és hogy jön ide a kognitív torzítás? Előadásomban ezekről a kérdésekről beszélek, bemutatóval is alátámasztva.

Az öregedés és a gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegségek vizsgálatára egyedülálló lehetőséget nyújt az indukált neuronális (iN) sejtek előállítása. Az eljárás során emberi bőrsejtek átprogramozásával hozunk létre „öreg” idegsejteket, melyek megtartják a donorra jellemző életkori és genetikai sajátságokat. A különböző korú emberek bőréből átprogramozott indukált neuronok összehasonlításával így fontos információkat nyerhetünk az öregedés során bekövetkező változásokról, ahhoz köthető betegségekről. Előadásomban az átprogramozott emberi sejtekből kialakított, az öregedés és neurodegeneráció vizsgálatára szolgáló neuronális sejt-modell Magyarországon elsőként történt bevezetéséről és alkalmazási lehetőségeiről adok közérthető ismertetést.

Az elmúlt 15 évben hatalmas előrelépés történt a pszichiátriai betegségek megismerése területén, amely az indukált pluripotens technika elérhetővé válásával tudott megvalósulni. Ma bármely egyénből – akár szkizofréniával, autizmussal vagy depresszióval él vagy egészséges – létre tudunk hozni pluripotens sejteket, melyeket utána idegsejtekké tudunk alakítani. Ezek a mesterséges körülmények között kifejlődő idegsejtek sokféle módon vizsgálhatók tovább, és sokat elárulnak azokról az agyi betegségekről, amiben a páciensek szenvedtek, akikből eredetileg létrehoztuk őket. Ezekbe az izgalmas lehetőségbe nyújt betekintést a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója.

Az agyi aktivitás mérésére és módosítására különböző elektródákat használunk idestova 100 éve. A klasszikus EEG elektródáktól napjainkra eljutottunk a nagy sűrűségű mikroelektródákig, amelyek lehetővé teszik az agyi elektromos aktivitás nagy térbeli és időbeli felbontású rögzítését. Nem csak az idő- és térbeli felbontás változott az elmúlt 100 évben, de egyre több különféle anyagból készítünk agyi jelek elvezetésére alkalmas eszközöket. Ezekről a különféle elektródákról lesz szó ebben az előadásban.

Gyakran olvashatjuk, hogy a kutya ‘az orrával gondolkodik’, illetve az az elsődleges érzékszerve, a leghatékonyabb eszköze a környezetről való információszerzésben. Vajon ez valóban így van? Az is közismert, hogy a kutya orra mennyivel hatékonyabb ‘műszer’, mint az emberé. De igazából mennyivel is? És hogy lehet ezt objektíven lemérni? Mindenki hallott már a profi keresőkutyák munkájáról, de tudjuk-e igazából, mitől függ, hogy melyik kutya alkalmas erre a feladatra? Ezeket a kérdéseket járja körbe az előadás.

Ma már aligha van olyan kutyás, aki ne hallotta volna a Csányi Vilmostól származó gondolatot: „A kutyák szőrös gyerekek”. Mit is jelent ez? Ha lehetnek gyerekek, lesznek kamaszok is? Mi történik egy kamasz kutya agyában, és hogy jön ide a kognitív torzítás? Előadásomban ezekről a kérdésekről beszélek, bemutatóval is alátámasztva.

Az idegrendszeri betegségek számos fajtáját ismerjük, melyek tünetei is sok formában jelennek meg, epilepsziás rohamoktól kezdve a demencia okozta elbutulásig. De vajon milyen elváltozások találhatóak a tünetek hátterében? Milyen agyi régiók érintettek? Mi történik az idegsejtekkel, a gliasejtekkel, az agyi keringéssel? A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Intézetben működő Humán Agyszövet Laboratórium vezetőjeként erre mutatok néhány példát.

Mi történik, ha két patkány találkozik? Koruktól, nemüktől, állapotuktól függően barátkoznak, játszanak, verekszenek. Ha az egyik még kölyök, a felnőtt állat gondozni is kezdheti. Ezek az evolúciósan ősi ösztönös viselkedésformák a mai napig meghatározóak az emberekben is, annak ellenére, hogy időközben az agykéreg által vezérelt értelmi és érzelmi képességeink rengeteget fejlődtek. Az ösztönös viselkedéseket tudományos szempontból az is izgalmassá teszi, hogy nagyon jól modellezhetők állatkísérletekben. A modern sejtszintű képalkotó és az idegi aktivitást kísérletesen vezérlő módszerek segítségével így a viselkedéseket szabályozó ideghálózatok működésének megértésére is lehetőség nyílik. Előadásomban ezekbe a módszerekbe igyekszem jól érthető betekintést nyújtani.

A kutatókat régóta izgatja az a kérdés, hogy hogyan befolyásolja a tanulási szituációval együtt járó érzelmi állapot azt, hogy egy adott helyzetről vagy eseményről mennyire stabil emlékezeti képet tud kialakítani a „tanuló”, legyen az akár állat, akár ember. A kérdés megválaszolásához a memóriakutatók gyakran vizsgálják az érzelem két fő összetevőjének a hatását: azaz hogy mennyire felkavaró, illetve izgalomkeltő az adott szituáció és hogy mennyire pozitív vagy negatív az érzés, ami a helyzethez kapcsolódik. Azonban a szituációhoz kapcsolódó érzelmek nemcsak az eseményre való emlékezés valószínűségét befolyásolhatják, hanem azt is, hogy milyen szubjektív élénkséggel lehet előhívni az erről szóló memórianyomokat. Az előadás e kérdések mentén próbál betekintést adni a tanulás és az érzelmek kapcsolatáról szóló kutatásokba.

Az ELTE Etológia Tanszékén összehasonlító kognitív idegtudományi, vagyis neuroetológiai kutatásokat is végzünk, melyek során elsősorban kutyák, törpe-és vadmalacok, illetve emberek agyműködését vizsgáljuk. Kísérleteinkben különböző, beavatkozást nem igénylő agyi képalkotó módszereket alkalmazunk, melyek segítségével közelebb kerülhetünk az emlős agy rejtelmeinek feltárásához. A laborlátogatás során az érdeklődők megismerkedhetnek a kutya EEG (elektroenkefalográfia) alapjaival, megtekinthetik, hol és miképp képezzük az MR gépben éberen percekig mozdulatlanul fekvő kutyákat. Ízelítőt kaphatnak arról is, miként dolgozunk a világon elsőként azon, hogy az agyról viszonylag nagy felbontású képet adó, hordható HD-DOT (high-density diffuse optical tomography) képalkotó módszer a kutya agyműködésének vizsgálatára is alkalmas legyen.

A sikeres regisztrációval rendelkezőket az első nyomhoz vezető út a regisztrációnál várja. Onnan elindul a játék, és megkezdődik a kijutás a Professzor Úr útvesztőiből. Az agytekervényeket 35-40 percben megdolgoztatjuk, de igazából minden válasz a lábunk előtt hever. Vajon meglesz a megoldás? Csak egy megoldás van? Mi a megoldás? Mielőtt mindenre választ adunk, el kell jutni az ajtóig…node hol az ajtó? Várunk minden kalandvágyót, aki segítene, hogy a világ helyre álljon vagy legalábbis álljon… Gyertek!

Bordásmedúzáktól a kacsacsőrű emlősig! A Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállításán bemutatjuk az állatvilág legnagyobb csoportjait fejlődéstörténeti rendben, ma élő és kihalt állatok preparátumain keresztül. Az anatómiai készítmények között kiemelkedő a központi idegrendszert és az emlős embrionális fejlődést bemutató tárlat, valamint az állati keringési rendszert ábrázoló száz évnél régebbi injiciált készítmények. Az őslények világát hazai dínók és ötszáz millió évre visszatekintő gerinctelen állatok (ősi korallok, ammoniteszek, kagylók és tárasaik) ősmaradványai képviselik. Végigjárhatjuk az emberréválás útjának főbb állomásait leletmásolatok tükrében. Megtekinthető a biológiai kutatások eszköztára (falitáblák, mikroszkópok, nagyműszerek) az utóbbi 150 évből.